Határozottan követeli a konzervatív luxemburgi politikus, az Európai Bizottság volt alelnöke, a korábbi igazságszolgáltatásért, alapvető jogokért és állampolgárságért felelős biztos, hogy az Európai Néppárt szabaduljon meg a Fidesztől.
Szorosnak ígérkezik a jövő heti szavazás a Sargentini-jelentésről. Mi az eredmény megjóslása helyett arra vállalkoztunk, hogy megnézzük, mi történhet utána Brüsszelben.
A Sargentini-jelentést kárhoztatja minden fideszes politikus, a sirámoktól hangos a magyar kormánypárti sajtó. Pedig most volna itt az ideje, hogy diplomáciai csatornákon megakadályozzák az Orbán-kormány strasbourgi vereségét. A jelek szerint a Fidesznek lenne is eszköze a jelentés elfogadása ellen, de ahhoz olyan kérdésekben kéne engedni, amelyekben nem hajlandó. Konfliktusra áll a barométer.
Macron azt hangoztatta egy sajtótájékoztatón, hogy nem lehet egyszerre a Merkelt és Orbánt is támogatni.
A német EU-biztos felel az új költségvetésért.
Ez az a barátság, amely szétzilálhatja az Európai Uniót.
Az Európai Bizottság főtárgyalója szerint szorít az idő.
Magyarország és Lengyelország esetében eddig azt láttuk, hogy az Európai Unió csak minimális mértékben volt képes feltartóztatni az autoriter rezsimépítkezést. Bár a jogállamisági viták új politikai mechanizmusokat termeltek ki, eddig egyik sem bizonyul hatékonynak, egy részük pedig vissza is üthet. A megoldás az unió eddig óvatos gyakorlatot követő bíróságának kezében lehet.
Az elmúlt hónapokban megkérdezték az unió polgárait, és mivel ők az évente kétszer esedékes óraátállítás ellen foglaltak állást, ezért Jean-Claude Juncker még ma az Európai Bizottság elé viszi ennek megszüntetését – mondta el a testület elnöke a német közszolgálati televízióban.
A szervezet szerint az EP-választások előtt szükség van a szuverenista módon gondolkodó civilek mozgósítására.
A francia elnök a Salvini–Orbán-találkozó után üzent a két populista politikusnak.
Az új olasz kormány egyértelműen kiáll a kvóták mellett.
Tíz hete maradt Orbán Viktornak, hogy eldöntse, milyen pártokkal együtt indul neki a Fidesz az EP-választásoknak. Az Európai Néppárt ugyanis november 8-án kiválasztja listavezetőjét, és annak személye meg fogja mutatni, az EPP hogyan áll Orbánhoz a következő öt évben. Sajtóhírek szerint Angela Merkel már kijátszotta a kártyáját: Manfred Webernél aligha kívánhat jobb szövetségest a magyar kormányfő. Kivéve ha átszerződik a feltörekvő populista mozgalmakhoz. Az árnyoldala annak is megvan.
Petro Porosenko az orosz egyháztól való függetlenedési törekvéseit is bejelentette.
Nem lesz jó világ, ha nem sikerül jövő márciusig megegyezni a Brexit feltételeiről, márpedig erre komoly az esély. A londoni kormány mondogatja, hogy nem szeretne egyezség nélkül távozni az EU-ból, de hogy ez lehetséges, abban maga sem biztos, ennek biztos jele, hogy elkezdte felkészíteni a népet a legrosszabbra. Nyugtatni szeretne, de nem kizárt, hogy az ellenkezőjét éri el.
Példátlan lépésre szánta el magát a negyven ország ötvennyolc tudományos akadémiáját, műhelyét – köztük az MTA – tömörítő szakmai szervezet, az All European Academies.
Michel Barnier azt mondta, 90 százalékban már megvan a közös álláspont.
Kulcsfontosságú időszakban veszi át Románia 2019 januárjában az EU soros elnöki tisztét: a mi mandátumunk idejére esnek az európai választások, akkor lesznek meg az Európai Bizottság új tagjai, és erre az időszakra esik a Brexit is – mondta külföldi újságíróknak, köztük a HVG újságírójának Victor Negrescu, európai ügyekért felelős miniszter. Románia most először tölti be ezt a tisztséget.
